Hogy is kezdődött

by admin

Ez az a történet, amit úgy kellene kezdeni, hogy „egy pohár bor mellett villant be az ötlet, hogy készítsünk magkeveréket borok mellé”, de az igazság az, hogy ez a sztori két (na jó, igazából három, mert a harmadik ajándék volt) korsó sör mellett kezdődött. 🙂

Épp egy 100 km-es biciklitúra féltávjánál töltöttük a megérdemelt pihenőnket (bár a helyszín a történet szempontjából nem lényeges, de gyönyörű volt: a Vadása-tó partja az Őrségben), és kortyoltuk a jól megérdemelt sörünket, amikor elkezdtünk beszélgetni, hogy mivel is bővítsük a kínálatunkat. Granoláink, magkrémjeink, gyümölcsszeleteink voltak már – ill. ennek köszönhetően rengetegféle szuperjó minőségű alapanyagunk: mindenféle olajos magvak, aszalt, ill. liofilizált gyümölcsök és prémium csokik –, de szerettünk volna további termékcsaládokat bevezetni.

Az az igazság, hogy mi egy-egy pohár bor vagy akár egy fél korsó sör után nagyon kreatívak tudunk lenni, ekkor indulnak be a legjobb brainstormingjaink, ekkor születnek a legjobb ötletek. Már korábban is szóba került, hogy magkeverékeket kellene csinálni, hiszen az alapanyagok miatt kézenfekvő volt, de ebben a szegmensben aztán tényleg telített a piac, ráadásul nagy szereplőkkel, gyártókkal.

Valami olyat akartunk készíteni, amilyen még nincsen. Szóba kerültek a fűszeres magok, a pirított magok, csokival és aszalt gyümölccsel kevert magok… És akkor Miklós egyszer csak bedobta: készítsünk magkeveréket borok mellé. Az az igazság, hogy az ősidőkben, a Mendula indulásakor nekünk volt egy Borpálcika nevű termékünk, ami egy cheddar sajtos-diós grissini volt, amivel pont ugyanez volt a cél: bor mellé rágcsálnivaló, ami több, mint egy földimogyoró vagy egy ropi. A termék nem volt hosszú életű, mivel sem a (nagy mennyiségben történő) gyártása, se a marketing, se az értékesítési csatornák nem voltak átgondoltak, így sok csomagolás ment a végén kukába…

Szóval Miki ötlete félig vicc volt, de ahelyett hogy egy jót nevettünk volna, elkezdtünk rajta gondolkodni.

Imádunk borozni, rajongunk a hangulatos, jó kis borászatokért, órákat el tudunk ücsörögni egy-egy balatoni borászat teraszán a Balcsit bámulva, és jéghideg rozét iszogatva, és párszor már megállapítottuk, hogy ahol nincsen konyha, ott azért nincs nagy kínálat ételből. Max. pogácsa, zsíros kenyér, jobb esetben hidegtál.

Egy magára valamit is adó borászat általában nem szívesen rak ki a polcára ropit, csipszet vagy földimogyorót, hiszen ezek sem ízben, sem csomagolásban nem alkalmasak arra, hogy kiemeljék egy-egy bor ízét, szépségét.

És arra jutottunk, hogy erre lehet igény. Olyan magkeverékekre, amelyeket kifejezeten borok mellé állítunk össze, amelyek olyan csomagolásban vannak, hogy bármilyen borászatban megállják a helyüket, és amit akár ajándékba is szívesen ad az ember egy palack bor mellé.

Arra hamar rájöttünk, hogy mi ehhez kevesek leszünk, nincs meg hozzá a megfelelő szakértelmünk, nem vagyunk képzett borszakértők, hogy kapásból vágjuk, hogy milyen bor mellé milyen mag fog passzolni. Szóval tudtuk, hogy ehhez valakit keresni kell. A többi már történelem. Ez a valaki végül Piskor Fanni borszakértő (@borozzfannival) lett, aki nem csak a termékfejlesztésben, hanem minden másban (marketing, értékesítés) is óriási segítségünkre volt (van).

Hihetetlen izgalmas volt az egész folyamat, kezdve a termékfejlesztéssel, a közel 50 féle alapanyag – magok, csokik, aszalt és liofilizált gyümölcsök – összekóstolása a borokkal (elképesztő ízkombinációkat kóstoltunk), majd a csomagolás kitalálása, az elnevezés, a honlap készítése, marketingstratégia, és minden, ami egy új termékcsalád bevezetésével jár.

És még csak az út kezdetén vagyunk… Reméljük, messze jutunk.